A Microsoft találmánya a Zune Social, vagyis a Zune-felhasználók számára készített közösségi szolgáltatás. A kísérlet központi eleme a Zune Card, mely automatikusan tárolja a felhasználók zenehallgatási szokásait, s ennek alapján próbálnak minél személyre szabottabb vásárlási ajánlatokat tenni a boldog Zune-tulajdonosoknak. Emellett bekerül a funkciók közé a vezeték nélküli szinkronizáció, ami a fehér köldökzsinóros iPodoknak megint nem annyira jó hír.

A Zune Social tagjai ismerősnek jelölgethetik be egymást, és az mp3-mintákat meg is oszthatják egymással. A Microsoft jól érzi, hogy a zenehallgatási szokások megosztásából sikeres közösségi szolgáltatást hozhat létre. Mert én például jobban bízom ismerőseim zenei ízlésében, mint az MTV-ben vagy a VH1-ban.

“The time is right to let go of the older business models and recognize that consumers want something different when it comes to music today,” said Terry McBride, CEO of Nettwerk Music Group. “People are looking for simple ways to find great music and easily take it with them wherever they want to go, and Microsoft is not afraid of doing things differently to deliver on this vision.” (Microsoft)

Miben különbözik mindez a Last.fm-től? Nem sokban. A Last.fm előnye továbbra is a platformfüggetlenség lesz. Tök mindegy, hogy milyen eszközön hallgatom a zenéimet, tök mindegy, hogy milyen labelnél jelent meg (ha egyáltalán) az adott dal, zenehallgatási szokásaimat folyamatosan kiértékeli és ennek alapján ad ízlésemhez legjobban passzoló ajánlatokat.

Az ideális mix persze az lenne, ha az iPodok és a Zune-ok támogatnák a Last.fm-et (és nem csak a Last.fm lenne képes a számítógépre telepített szoftverrel figyelni a két lejátszón végbement zenei aktivitást), de persze ez a szokásos vállalati és piaci érdekellentétek miatt soha nem fog bekövetkezni. Hacsak nem jön valaki, aki nem csak szép és jó mp3-lejátszókat képes gyártani, nem csak jól tud tárgyalni a zenekiadókkal, de ugyanennyire képes odafigyelni arra is, hogy a zeneszeretet nem szolgáltatásfüggő.

(Épp most kaptam emailben – zenehallgatásai szokásaim alapján – hét végére buliajánlatot a Last.fm-től. Az iPodomtól hiába is várnám, hogy megmondja, hova érdemes mennem mostanában koncertre, partyba. Last.fm nélkül az iPod suta.)

Az új Zune-ok fő előnye az iPodokhoz képest nem a technikai specifikációban keresendő. A Microsoft és az Amazon is érzi, hogy a zenehallgatási szokásokra, a zene közösségi élményként való felfogásában lehet az plusz, ami az iPodot a magányos zenehallgatók börtönévé teheti. Az Apple történelmi buktája lenne, ha nem reagálna ezekre a fejleményekre.

• Zune-hírek a Bigyóblogon
• Hé, ájfonosok, vettem egy iPod Classic-ot!

• Pécskai Balázs, Molnár Dániel, Fischer Kristóf (Mimóza Kommunikációs Kft.): Nextwork robotépítő verseny.
• Kiss Róbert (SOTE): Virtuális Gyógyszerkutatás.
• Kozman Bálint: Szoftver vizualizacio.
• Benedek Balázs (Magyar Villamosmérnök- és Informatikus-hallgatók Egyesülete): 24 órás programozó verseny.
• Szalai Ferenc (AVAXIO Informatikai Kft.): Ata-over-Ethernet – adattárolás, egyszerűen és célratörően.

A fentiekből nekem talán a Mimóza előadása érdekel a leginkább. De persze, ahogy ez lenni szokott a Meetupokon, mindig vannak meglepetéselőadások.
Ne felejtsetek el rsvpzni, ha jönnétek. (Gyertek.)

A Microsoft természetesen hozott anyagból dolgozik: az Office-ból rittyentenek egy ingyenes webes verziót, Office Live Workspace néven. Azért nem eszik olyan forrón a kását. A Microsoft nem szeretné ha a drága Office 2007 piacot veszítene, így az új ingyenes webes verzióból kivették a legfontosabb funkciót, a szövegszerkesztést.

A Live Workspace csak dokumentumok online tárolására és megosztására lesz alkalmas.

People also will be able to collaborate on documents and share information with friends, colleagues or classmates simply by sending an e-mail and inviting them to a password-protected online workspace. This will help people avoid the pain of trying to find the latest version of a document, or having to pull together multiple versions of documents. They can also easily post files to their dedicated password-protected online workspace directly from the Office application in which they’re working. (Microsoft)

A Microsoft stratégiája tehát világos: nem könnyű webes verziókkal kívánják megszorongatni az egyre jobban egységesedő és bővülő Google Documents-et, hanem meglévő szoftvereiket egészítik ki olyan alkalmazásokkal, melyek így, egyben profibb eszközt jelentenek a felhasználók számára, mint a Google ingyenes, webes, ám meglehetősen szerény eszköztárral rendelkező webes irodai alkalmazáscsomagja.

Ez a stratégia másoknak is ínyére van.

Az Adobe felvásárolta a Virtual Ubiquity nevű startupot, mely többek közt a Buzzword névre hallgató webes szövegszerkesztőt jegyzi. A hírek szerint az Adobe szintén előrelép a webes office piacon: meglepő módon online tárolásra és publikálásra alkalmas szoftvert gyártanak. Az Adobe nyilvánvaló célja, hogy az irodai alkalmazások piacán is bevezesse az AIR-t. Nyilván abban reménykednek, amiben a Microsoft: ha sikerül ügyesen integrálniuk meglévű technológiáikat új ötletekkel, akkor azzal nem csak ők, de a felhasználók is jól járhatnak.

Buzzword (…) was built with Adobe Flex™ software and runs in the Adobe Flash™ Player, Buzzword enables greater document quality, outstanding typography, page layout controls, and robust support for integrated graphics, regardless of the browser or device. The application also will run on Adobe® AIR™, offering users a hybrid online/offline experience and the ability to work with both hosted and local documents. (Adobe)

Már csak annak a világnak kellene elkövetkeznie, melyben egy Google-, egy Office- és egy Adobe-felhasználó egyszerűen, valós időben és online képes együttműködni. Legyen szó dokumentumok szerkesztéséről, megosztásáról vagy tárolásáról.

A három cég törekvéséből jól látszik, azzal számolnak, hogy a jövőben egyre aktívabban osztjuk meg dokumentumaikat online. És ezzel elérkezik a web office igazi aranykora. ahogyan az 2005-ben már megjósoltatott.

Companies that succeed will create applications that learn from their users, using an architecture of participation to build a commanding advantage not just in the software interface, but in the richness of the shared data. (Alkotmány)

• A Google Apps felnőtt az Office-hoz?

Ko Htike bár Londonból blogol, ám burmai ismerősei rendszeresen küldik neki a beszámolókat, fényképeket a helyszínről. A helyzet olyan, hogy a hirtelen újságírókká előlépett civilek életüket kockáztatják ezekkel a jelentésekkel. A CNN-nek pedig nem maradt más dolga, mint cikkben megzenésíteni saját tehetetlenségét.

Távol álljon tőlem, hogy az egekbe magasztaljam akár a civil, akár a hivatásos újságírást, mindenesetre pontosan az ilyen események mutatják jól, hogy a hírközlés nem médiacégek privilégiuma, és nem is volt jó az a világ, melyben ezt hitették el velünk. Így volt ez a blog igazi születése, vagyis 2001. szeptember 11-e után is, vagy épp a délkelet-ázsiai cunami és a Katrina-katasztrófa, a madridi és a londoni merényletek idején. A nyugati média megtanult együtt élni ezzel a jelenséggel, a magyar még (?) nem annyira.

Chief Executive Eric Schmidt said at the time that the company took on new staff more quickly than planned and would be careful in its expansion going forward. (Reuters)

Wall Street investors love nothing more than seeing workers kicked to the curb, but without a signal from Google that a lot of parking places were about to open up at the Googleplex, they reacted as one might expect. (WebProNews)

Amíg a Wall Streetet tehát a Google azzal kívánja megnyugtatni, hogy odahaza vissza fog venni humán erőforrás vonalon, addig Európában kifejezetten expanzív humánpolitikát folytatnak. Ez persze jó az európai, így a magyar fejlesztőknek, akik a Google-nál szeretnének szerencsét próbálni.

Azt nehéz megmondani, hogy miért áll pontosan érdekében a Google-nak éppen Európából munkaerőt merítenie. Nyilván egy angol vagy svéd programozó nem olcsóbb mint egy michigani vagy iowai. És ezen valószínűleg még az olcsóbbnak számító kelet-európai munkaerő bevonása sem módosít érdemben.

Amiben alapvető különbség szokott lenni, az a jogi-politikai klíma. Merész állításnak hangzik, de talán nem elképzelhetetlen, hogy a Google komplett szolgáltatásait fogja áthajóztatni az óceánon, ha odahaza nem megfelelő a politikai/üzleti/jogi helyzet. Ehhez pedig készen kell állnia az európai bázisnak.

Lehet, hogy tévedünk, de így péntek reggel nem találunk jobb okot az európai munkaerő iránti amerikai vonzódásra.

[U]sing a cross-site scripting vulnerability (…) the attacker can take over the session cookies for Gmail and subsequently forward all the account’s messages to a POP account

Kézenfekvő ellenszérum lehetne a ZDNet postjában is hivatkozott Firefox + letiltott JavaScript kombó, csakhogy JS-re azért mégiscsak szüksége van a webpolgárnak. Esetleg https? Esetleg imádkozás? Esetleg ha a Google kivizsgálná a jelenséget és nyilatkozna valami megnyugtatót?

OMG…they are posting CC numbers, expy dates AND that most sacred of 3 digit numbers from the back of the card itself….

I contacted my local FBI Field Office. This needs to stop, maybe if more people call them something will be done quicker. (fórumozók az eBay Forumon)

Az eBay azt is állítja, hogy a hitelkártya-információk nem azonosíthatók be a sértettek kiszivárgott adataival. Ha valaki érintett véletlenül ebben a csalási ügyben, vagy tud olyanról, aki kárvallottja a történteknek, ne felejtse el jelezni nekünk.

Bár a mostani eBay hack nem tűnik annyira veszélyesnek, mégis, egy aukciós szájt számára nyilván nem mindegy, hogy milyen a reputációja, a felhasználók mennyire bíznak meg a rendszerben. (Hozzáteszem, egyelőre nem tudni, hogy a csaló hogyan lopta el az adatokat, és visszaélt-e azokkal.) Amúgy korábban már voltak sokkal komolyabb problémák is:
Nem tudni, hogy a korábbi eBay elleni hackattack és a mostani közt van-e összefüggés. Ha van új infó, frissítjük a postot.

Azóta azonban a számtech piac iszonyatos módon felpörgött, megváltozott, fejlődött, és az Apple nem tudta tartani a tempót. Csináltak szép és jó gépeket, oprendszert, de elolvadt a kezdeti kúlság és pörgés. Túl nagy a verseny, túl távol vannak a pécépiactól. A tömegektől.

A céget az iPod mentette meg, mondják sokan. A New York Times nemrégiben publikált cikke szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az iPod sikeressége húzta fel 2 százalékról 3 százalékra a Macet. Röhej.

Funny thing, though: based on the ratio of Windows and Macs actually in use, no gains can be seen for Apple.

Az iPod megmentheti-e az Apple-t? A kérdés már nem annyira ez, hiszen az Apple az iPhone-nal és az iPod Touch-csal épp újra kívánja gondolni korábban sikerre vitt iPod-filozófiáját. Nehéz elképzelni, hogy az iPhone tömegeket fog elérni. Egyrészt meglévő hiányosságai miatt (no 3g, kevés tárhely, nem megfelelően kikísérletezett interfész és navigáció, pl. no copy/paste, drága, zárt környezet, zárt hálózat), másrészt mert naivitás lenne azt gondolni, hogy az iPod-hájpot sikerül mégegyszer, egy sokkal erősebb mezőnyben megismételni.

Az OpenMoko, a Nokia, a Blackberry és talán a Google Phone diktál majd: egyrészt előremutató irányt, másrészt nem csak a szemnek hízelegnek, de az észnek, a praktikumnak is. Értenek a mobilokhoz. Nem úgy mint az Apple, ami csak beköszönt erre a piacra, mert jó biznisznek tűnt egy csomó embert vinni a mobilszolgáltatóknak. És mert kínos volt már, hogy az iPod offline van. A podcasting körüli hájp sem segített. A podcast a tehetetlen offline-erek mentsége maradt.

A megmaradt normál iPodoknak, elsősorban az iPod Nanónak kéne itt tartani az mp3-lejátszók piacán az előnyt. Egy drága, és érdemben nem igazán fejlődő termékről beszélünk. Melynek legnagyobb vonzereje a színe, és – az interfész miatt – az iPhone-fíling.

Az olyan buktákat, mint amilyen a .mac már nem is említeném. A Safari piaci részesedése a böngészőpiacon a Macek nélkül a nullához közelítene. Így se sokkal több.

Az iPod-féle siker egyik pozitív mellékhatása lehetett volna az iTunes zeneboltja. Elég sokáig állt is a zászló, mígnem a sok tökölődésben észbe kapott az Amazon, és a minap indított rivális zeneboltjuk már alapkoncepciójában is reménytelibbnek tűnik, mint az iTunes: a felhasználói szokások alapján ajánlgat zenéket megvételre az Amazon. Ebben ugye a legjobbak a világon. Felhasználói táboruk pedig talán az egyik legkiterjedtebb és legsokrétűbb. És még valami: nem csak az iPod-tulajdonosokhoz szólnak. Hanem mindenkihez, akiek van mp3-lejátszója.

Ha az Amazon nemzetközivé teszi mp3-boltját (és miért ne tenné? cédét és dvd-t ma is Európa bármely pontjára kiküldenek), az Apple újabb keserű pirulát kell, hogy lenyeljen. Egy szerénytelen, marketingben nagyon erős, ámbár – piaci riválisaihoz képest – gyenge cég marad. Mint amilyen volt az elmúlt 20 évben.

Az Apple-nek meg lesz a helye a piacon a jövőben is. De leszámítva a dizájnereik és interfésztervezőik teljesítményét, nem sok esélyük van bekerülni a történelemkönyvekbe.